Menedzsment: Gramy Records - 1092 Budapest, Ráday u. 40. e-mail: mail@gramy.hu - Tel.: 06 1 217 1121 - Fax: 06 1 218 0166
2012.02.03.
UPDATE 5.1
10 éves jubileumi kiadás dupla DVD-n
Az Update a Djabe korszakalkotó albuma. A hattagúra bővült zenekar első lemeze, melyre két kiváló vendég muzsikust is meghívtak Ben Castle (Sting, Jamie Cullumn, The Brand New Heavies, George Michael), és Said Tichiti személyében.
A lemezen szereplő előadók:
Sipos András – ének, ütőhangszerek
Égerházi Attila – gitár
Barabás Tamás – basszusgitár
Kovács Ferenc – hegedű, trombita
Kovács Zoltán – zongora
Banai Szilárd - dob
Ben Castle – szaxofon, basszus klarinét, fuvola
Said Tichiti – ének, gembri, karbakat
Ezzel az albummal lett igazán kiforrott a Djabe zenéje, melyet a szakmai közönség eMeRTon díjjal jutalmazott. A zenekar első külföldi meghívása is ennek a CD-nek a hatására született Horvátországba, majd Szlovákiába. Nagysikerű 2002-es pozsonyi fellépésük a kettes lemez videó extrái között kapott helyet.
A zeneanyagot Barabás Tamás újra keverte és maszterelte 5.1-es hangzásban. Az egyes lemezen az eredeti album meghallgatható 5.1 DTS, 2.0 PCM hangzásban is. Az igazi ínyenceknek viszont a tömörítetlen 24 bit/96 kHz-s MLP sztereo és surround hangsávokat ajánljuk.
A kiadványban az eredeti zeneanyaghoz képest három óra video extra és négy óra audio extra kapott helyett. Ezek között a lemez bemutató turnéjának teljes szolnoki állomása 5.1-ben és sztereóban is.
A dupla DVD leírása:
DISC 1 – DVD10
Az egyes lemez kétoldalas, DVD10 formátumú kiadvány. Ha a „This side up DVD Video” feliratú körcímkével felfelé helyezi be a lemezt a lejátszóba, akkor a DVD Video tartalmakat éri el. Ha a DVD Audio nagyfelbontású, 24 bit/96 kHz-es hangsávokat szeretné meghallgatni, akkor tegye a lemezt a „This side up DVD Audio” felirattal felfelé a gépbe. A DVD Audio sávok lejátszásához DVD Audio kompatibilis készülékre van szükség.
DVD Video tartalom
Update album: Update, Flying, First Step, Lead Soldier, Clouds Dance, Erdő, erdő,
Desire, Mayombe, Winter Forest, My Way, Barraguira, Colours, Ya Dellali, Witchi Tia To.
5.1 DTS, 2.0 PCM audio 75:07
Video extrák
Interjú az újrakiadásról (2010)
Barabás Tamás, Kovács Ferenc, Égerházi Attila.
Dolby Digital 2.0, 16:9
Ben Castle interjú (2001)
Interjú, My way felvétel, Clouds Dance szoprán szólók, First Step tenor szólók, Mayombe fuvola szóló.
Dolby Digital 2.0, 4:3
Mayombe TV klip
Tévéfelvételekből összevágott klip.
Dolby Digital 2.0, 4:3
eMeRTon díjátadás 2001
Dolby Digital 2.0, 4:3
Flying DVD kimaradt felvételek
Az Update 2001-es turnéjáról készült DVD-n fel nem használt felvételek.
A koncertsorozatról megjelent Flying című DVD-re más verziók kerültek fel.
Flying, First Step, Lead Soldier, Erdő,erdő (Petőfi Csarnok), Clouds Dance (Pesti Vigadó)
5.1 DTS, PCM 2.0, 16:9
Audio extrák
Update turné próba 2001. június 21-én a Hajógyári szigeten
First Step, Above the Skies, Update 2.2.1, Lead Soldier, Clouds Dance, Barraguira avagy 8 perc jazz, Winter Forest, Djabe.
Dolby Digital 2.0
Fotógaléria
A lemezfelvétel, a turné és az eMeRTon díjátadás során készült fotók.
DVD Audio tartalom
Update album: Update, Flying, First Step, Lead Soldier, Clouds Dance, Erdő, erdő,
Desire, Mayombe, Winter Forest, My Way, Barraguira, Colours, Ya Dellali, Witchi Tia To.
5.1 MLP, 2.0 MLP audio 75:07
DISC 2 – DVD9
Update turné szolnoki koncert 2001. június 22. (Csak audio)
Update tour Szolnok concert 22nd June 2001: Village of the Sun, Ly-O-Lay Ale Loya, Underwater Sunlight, Gallop, Visions, Distant Dance, Witchi Tia To, Above The Skies, Tulamben, Update, Flying, First Step, Lead Soldier, Clouds Dance, Desire, My Way, Mayombe, Winter Forest, Barragiura, Djabe.
5.1 DTS, PCM 2.0 audio. 2 óra 22 perc
Videó extrák
Pozsonyi Jazznapok 2002. október 18.
Flying, Witchi Tia To, Clouds Dance, Colours, Camel Ride, Bratislava, Djabe.
Dolby Digital 2.0, 4:3
Televíziós koncert (2001)
Flying, Lead Soldier, Djabe.
Dolby Digital 2.0, 4:3
Audio extrák
Rádiós közvetítés – Fellépés a nagykanizsai jazzfesztiválon 2001. október 19-én Interjú, Interview, Clouds Dance, Village of the Sun, Distant Dance, Djabe.
Dolby Digital 2.0
A duplalemezes DVD kiadás elegáns papírtokban, kísérőfüzettel kerül a boltokba.
Az album hozzáférhető egylemezes változatban is. Az első DVD került a DVDAudio kiadványok megszokott Super Jewel műanyag boxba.
Djabe special guest Steve Hackett turné 2012 tavasz
A Djabe zenekar Magyarország elsőszámú világzene/jazz fúziós zenekara. Fennállásának eddig eltelt 16 esztendeje alatt számos hazai és külföldi díjat és jelölést sepert be. Összesen 30 stúdió és koncertalbuma jelent meg LP, CD vagy DVD formátumban.
A Djabe az egyik legkeresettebb magyar zenekar külföldön, eddig 3 kontinens 41 országában léptek fel sikerrel.
Számos neves külföldi zenésszel dolgoztak együtt, akik mind nagy elismeréssel nyilatkoztak a Djabe zenekarról.
John Nugent - szaxofon, Rochester, NY (Ella Fitzgerald, Tony Bennett):
„Az egyik legjobb fúziós zenekar a világon!”
Steve Hackett – gitár, London, (Genesis):
„A legjobb zenekar, akikkel valaha játszottam”
Ben Castle – szaxofon, London, (Sting, George Michael, The Brand New Heavies)
„Nagyon jó zenekar, kitűnő zene.”
Malik Mansurov – tar, Baku Azerbajdzsán (az ősi pengetős hangszer, a tar első számú játékosa a világon):
„Teljesen új zenei világgal ismertettek meg. Csodálom a profizmusukat. Önmagukban is szenzációsak, de így egyben valami egészen különleges zene a Djabe.”
A Djabe 2007 óta turnézik a legendás Genesis együttes gitárosával Steve Hackettel. Az egykor Peter Gabriellel, Phil Collinsszal dolgozó zenész, mára teljesen integrálódott a Djabe zenekar egyedi világába. Több stúdió és koncert lemezt is készítettek már együtt. Európában és Ázsiában teltházas koncerteken, fesztiválok húzóneveként léptek fel. A romániai Garanában 13 ezer ember tombolt a zenéjükre.
A Djabe műsora Steve Hackettel teljesen egyedi a zenekar változatos világában is. Steve jelenlétével felerősödnek a rockos elemek a programban. Steve organikusan illeszkedik a Djabe szerzeményekbe, a Djabe pedig sajátjaként, és hitelesen játsza a Genesis és Steve Hackett kompozíciókat. A csapat minden turnéjára tartogat meglepetéseket. Néhány jellemző darab a koncertprogramból: City of Habi, Dark Soup, Distant Dance (Djabe); Firth of Fifth, In that Quiet Earth (Genesis); Ace of Wands, The Steppes, Last train to Istanbul (Steve Hackett).
A zenekar tagjai:
Steve Hackett – gitár, ének
Banai Szilárd – dob
Barabás Tamás – basszusgitár
Égerházi Attila – gitár, ütőhangszerek
Kovács Ferenc – hegedű, trombita, ének
Kovács Zoltán – billentyűs hangszerek
A tavaszi turné állomásai:
2012. 03 .30. Szentes, Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont, 19 óra 2012. 03 .31. Kecskemét, Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ, 19 óra 2012. 04. 01. Nagyvárad, Színház, 19 óra, Románia 2012. 04. 03. Bécs, Porgy and Bess club, Ausztria
A tőle megszokott profizmussal készítette el jubileumi dupla-DVD-jét a tizenöt éves Djabe. A két korngból az egyiken egy háromórás koncertfilmet láthatunk a tavaly májusi MüPa-beli műsorukról. Steve Hackettel, Ben Castle-el, Malik Mansurovval, Koós-Hutás Áronnal, Dresch Mihállyal, Muck Ferenccel, Said Taichitivel és Tóth Viktorral. Már ez az exkluzív névsor is jelzi, hogy nem mindennapi esemény volt a jubileumi koncert, amelynek világítása, háttérvetítése, vágása, szerkesztése szintén minőségi munkáról vall. A másik lemezen interjúkat láthatunk, amelyen a Djabe tagjai és vendégzenészek vallanak az első 15 év emlékeiről, nevezetes koncertjeiről, és a jubileumi eseményről, valamint ez a korong számos eddig kiadatlan zenei felvételt tár a közönség elé extraként. Minden csak hasznos kiegészítés, hiszen maga a koncert szavak nélkül is tökéletesen összefoglalja a Djabe első másfél évtizedét.
Magyar jazz, világzene, world-fúziós zene, etnojazz - sorolhatnánk a különböző műfaji besorolásokat, de tulajdonképpen nem is lényeges, hogy nevezzük. A Djabe ugyanis egy egészen egyedülálló zenei világot hozott létre, amelynek egyik eleme a jazzből, másik eleme a magyar népzenéből, harmadik eleme a világ különböző tradicionális és egzotikus muzsikáiból merít, de mindezeket egy olyan jellegzetes stílusérzékkel házasítják, amely csak a sajátjuk, mondhatnánk a névjegyük. Ez a legfontosabb eleme a muzsikájuknak: maga a Djabe. Nem csoda, ha Steve Hackett, a Genesis gitárosa azt mondta róluk: "a legjobb zenekar, akikkel valaha játszottam". A két Kovács, Kovács Ferenc (hegedű, trombita) és Kovács Zoltán (zongora, billentyűk) egészen kimagasló zenei tudásról tesz tanúbizonyságot.
Megjelent a régóta várt 15 éves jubileumi Djabe koncert dupla DVD-n
Djabe 15 - 2DVD
A Djabe 2010-ben ünnepelte 15 éves jubileumát. Ebből az alkalomból a Művészetek Palotája ünnepi koncertet rendezett a zenekar számára. A Djabe szerette volna átfogóan bemutatni az első 15 évet, ezért meghívták a koncertre a legjelentősebb korábbi tagokat és közreműködő muzsikusokat is. Sipos András alapító tag felvételről játszott együtt a zenekarral.
Az előadás 3 órás volt, szünet nélkül, mely teljes hosszában felkerült a kiadványra. A zenekar értékelése szerint a legjobb koncert volt, amit valaha adtak, és ennek megfelelően a kiadvány is a legjobb koncertfelvételük. Az egyes korongra, mely a koncertet tartalmazza, a zene sztereoban és 5.1-ben is felkerült. A képarány 16:9, a lemezeknek nincs régiókódja és PAL rendszerben készült.
A második lemezt a Djabe történetének szentelték az alkotók. A zenekarral Zeke László író készített interjút, aki a Djabe történetét közelről élte át a zenészekkel. A beszélgetéseket rengeteg filmbejátszás illusztrálja és egészíti ki. Ezek nagyobbik részét még nem láthatta a közönség. A koncert előtti napon, a próbán résztvevő zenészekkel szintén készített interjút a riporter. Bakó Gábor, Muck Ferenc, Said Tichiti, Koós-Hutás Áron, Ben Castle, Steve Hackett és Malik Mansurov mesélnek a zenekarral kapcsolatos élményeikről és történeteikről. A két dokumentum film együttes hossza az extrákkal együtt, több mint négy óra. A Djabe 15 dupla DVD teljes megtekintéséhez ezért ebédszünettel együtt egy teljes munkanap, azaz 8 óra szükséges.
A kiadvány, akárcsak a Sipi emlékkoncert, és a Táncoltak a kazlak, elegáns díszdobozos papírcsomagolást kapott. A 28 oldalas kísérőfüzetben, a koncerttel kapcsolatos információk és fotók mellett, a Djabe történetét bemutató dokumentum anyagok és fotók kaptak helyet.
Közreműködik:
Steve Hackett (UK)
Ben Castle (UK)
Malik Mansurov (AZ)
Dresch Mihály
Koós-Hutás Áron
Tóth Viktor
Muck Ferenc
Said Tichiti
Bakó Gábor
A Djabe 15 éves pályafutása során kiérdemelte a legjobb hazai jazz/world fusion zenekar megtisztelő címet. Az együttest 1995-ben alapította Égerházi Attila (gitár) és Sipos András (ének, ütőhangszerek). Első albumuk 1996-ban jelent meg Djabe címmel. A következő évtől kezdődően folyamatosan koncerteznek. 1997 - 2000 között quartet felállásban dolgoztak. Az alapítók mellett Barabás Tamás (basszusgitár) és Muck Ferenc (szaxofon) alkotta az együttest. Az 1998-as Witchi Tai To című albumukat a Magyar Hanglemezkiadók szövetsége a legjobb world music album díjjal jutalmazta. Azóta minden sorkiadványukat jelölték a magyar zenei díjra.
2001-ben a zenekar 6 tagúra bővült, és a Sipos András 2007-es tragikus halála okozta változást leszámítva, azóta is ebben a felállásban dolgozik. Banai Szilárd dobol, Barabás Tamás basszusgitározik, Égerházi Attila gitározik, Kovács Ferenc trombitán és hegedűn játszik, Kovács Zoltán zongorázik.
A zenei rendezői és zeneszerzői feladatok oroszlánrészét az évek múlásával Barabás Tamás fokozatosan átvette Égerházi Attilától. Ezáltal a Djabe hangzása a world music irányából valamelyest eltolódott a jazz irányába. Barabás egyben a zenekar felvételeinek nemzetközileg elismert hangmérnöke is. Sipos András elvesztésével és Kovács Ferenc autentikus népi hegedűjátékának és énekstílusának előtérbe kerülésével, az afrikai és latin world music elemeket felváltották a magyar zenei motívumok.
2001-ben megjelent Update című albumukért eMeRTon díjat kaptak. Ez a CD hozta el számukra a nemzetközi szereplés lehetőségét is. 2002 óta 41 országban lépett fel a Djabe Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában. Olyan presztizsértékű fesztiválok vendégei voltak, mint a Pori Jazz (Finnország), Burghausen Jazzwoche (Németország), Rigas Ritmi (Lettország), Kaunas Jazz (Litvánia), Dubrovnik Summerfest (Horvátország), Jazz Sommer Graz (Ausztria), Penang Island Jazz Festival (Malaysia), Dubai International Jazz Festival (Egyesült Arab Emirátusok), Rochester International Jazz (NY, USA), San Jose Jazz (CA, USA), Giant Steppes Jazz Festival, Ulaan Baatar (Mongólia), Nisville Jazz Festival, Nis (Szerbia) stb.
Táncolnak a kazlak című albumuk DVD-Audio verzióját Los Angelesben Surround Music Award díjra jelölték 2004-ben. A Djabe zenekar stúdióban és koncerten alkalmazott technikai megoldásai azóta is folyamatos elismerést váltottak ki a hazai és külföldi közönség, valamint szakmai berkekben egyaránt.
A Djabe zenéjét egyedi kompozíciók és virtuóz szólók jellemzik, melyek a stúdiófelvételekhez viszonyítva koncerten még jobban kiteljesednek. Barabás Tamás basszusgitár játékát, stílusát és virtuózitását Malájziától Los Angelesig jól ismerik. Tehetségére már a vezető gitár és erősítő világmárkák marketingesei is felfigyeltek. Banai Szilárd dobos tudása sok nemzetközi hírű dobost és persze a közönséget is ámulatba ejtette szerte a világban. 2009-ben Szilu kapta az év dobosa Arany Dobverő Díjat. Kovács Ferenc kimagasló teljesítményre képes két hangszeren is. A vele szívesen dolgozó világsztárok közül Archie Shepp ezt nyilatkozta róla: „A világ egyik legjobb hegedűse, aki közben úgy trombitál, mint Miles Davis.” Kovács Zoltán a zenekar hangzásának textúrájáért felel, ugyanakkor elképesztően muzikális és virtuóz zongora szólókra képes. Klasszikus zenei műveltsége különleges ízt ad a Djabe hangzásának. Égerházi Attila zenekarvezető gitárjátéka nélkülözhetetlen eleme a Djabe hangzásának.
Az együttes 2001 óta számos kiváló hazai és külföldi előadót invitált meg vendégnek lemezeire és koncertjeire egyaránt. A 15. éves jubileumi koncertre sikerült meghívni a zenekar történetében legjelentősebb szerepet játszó zenészbarátokat.
Steve Hackett (a Genesis egykori gitárosa) a Táncolnak a kazlak című albumon közreműködött először a Djabe munkáiban. 2004-ben együtt adtak koncertet Londonban. Steve aktív közreműködöje volt a 2007-es, Sipos András emlékére rendezett jótékonysági koncertnek. Olyan művészi és baráti együttműködés mélyült el a Djabe és Steve Hackett között, mely a következő évekre is meghatározó lett. Európában és Ázsiában számos teltházas koncertet adtak, a romániai Garanában 13.000 ember volt kíváncsi a Djabe és Steve Hackett zenéjének szintézisére. Steve és a Djabe a jövőben is folytatja a közös munkát a nemzetközi zenei életben.
Steve véleménye a Djabéról: „A legjobb zenekar, akikkel valaha játszottam…”
Ben Castle (tenor és szoprán szaxofon, fuvola) A Djabe 6 tagúra bővülésekor érkezett az Update album felvételeire 7. zenészként, majd csatlakozott annak bemutató turnéjához is. Szerepel az erről kiadott DVD-n, mely a Flying címet viseli, és több más koncertalbumon is. Annak ellenére, hogy 2002 óta nem szerepelt a Djabe koncertjein, további 3 stúdióalbumon (Táncolnak a kazlak 2003, Életképek 2005, Take on 2008) is hallható magasszínvonalú és élvezetes játéka. Játszott Stinggel, a The Brand New Heaviesssel, Jamie Cullum-al, és még számos más világsztárral is.
Malik Mansurov (tar) az azerbajdzsáni Baku felsőfokú zenei intézményében, az ősi népi hangszer, a tar professzora. A legismertebb tar játékos a világon, a tradícionális mugham zene nemzetközi nagykövete. A Djabe 2007-es bakui vendégszereplésének alkalmával kérte fel Malikot közös zenélésre. Ezt követően játszott a zenekar Take on című CD-jén, és részt vett annak magyarországi bemutató turnéján.
Dresch Mihály (tenor és szoprán saxofon, furulya). Kovács Ferenc, a régi zenészbarát hívta el a Sipos András emlékkoncertre 2007. november 30-án. Az előadás sikerén felbuzdulva számos további hazai és külföldi fellépésre kísérte el a zenekart. Részt vett a Djabe zenekar Steve Hackettel közösen készített budapesti felvételein is.
Koós-Hutás Áron (trombita) 2009 óta rendszeresen koncertezik az együttessel. Első megbízását Kovács Ferenc helyettesítésére kapta. Olyan harmonikusan beilleszkedett a zenekarba, hogy azóta gyakran hívják, akár Kovács mellé másik trombitásnak. A Djabe/Steve Hackett produkcióban lehetőséget biztosít Kovács Ferencnek, hogy a hegedűt részesítse előnyben.
Tóth Viktor (alt szaxofon) 2004 és 2005 között a Djabe tagjaként koncertezett a zenekarral Európában és az USA-ban. Egy közös koncertfelvételük megtalálható az Életképek című album DVD változatán.
Muck Ferenc (szoprán és tenor szaxofon) 1997 és 2000 között volt a zenekar tagja. Játéka meghatározta a Djabe első 4 albumának hangzásvilágát. Coffee break című kompozíciója révén pedig a Djabe a slágereket sugárzó rádió és TV műsorokba is bekerült.
Said Tichiti (ének, gembri, ütőhangszerek) marókkói származású ütőhangszeres, aki saját népi zenei gyökereiből táplálkozik. Az Update című albumon szerepelt először, majd 2002-től több alkalommal koncertezett is a Djabéval itthon és külföldön egyaránt. Hallható az Unplugged at the New Orleans (2003) és a Sipi emlékkoncert (2009) című koncertalbumokon is.
Bakó Gábor (táncos, koreográfus) az 1998-as és 1999-es Djabe turnék táncprodukcióinak koreográfusa és vezető táncosa volt.
Júliusban ismét hazai turnéra indult a Djabe zenekar Steve Hackett közreműködésével. Az első állomás Budapesten volt a fantasztikus kilátást biztosító Columbus Hajón, amelyen természetesen mi is ott voltunk.
Az alaphangulatot már maga a helyszín megadta. Az úszó pub kellemes környezetet biztosított. Amikor én 19 óra körül megérkeztem, a beálláson már túl volt a csapat, de a nálam korábban érkező ismerősök megnyugtattak, hogy minden szuper lesz.
A zenekar a kültéri fedélzeten vacsorázott, de Steve még sehol sem volt. Viszont összefutottam a zenekarvezető Égerházi Attilával, aki elmondta, hogy lesznek meglepetések.
Még bőven volt idő a koncertkezdésig, így jól megvizsgálhattam a felszerelést, ami nem okozott különösebb nehézséget, mivel a színpad első része kétlépésnyire volt az első széksortól, azonos szinten, és csak a dobok, a billentyűsök, és Steve Marshall erősítői kerültek fel a tényleges színpadra.
Aztán előkerült előbb Jo, Steve most már felesége, aztán maga Hackett úr is előbújt a színpad alatti öltözőből. Még mindig nem tudom megszokni, hogy egy világsztárnak csak úgy odaköszönhet az ember, mintha régi ismerősök lennének. De ez is csak megerősítette, hogy egy újabb családias hangulatú koncertben lesz részünk, ahogy az is emellett szólt, hogy maximum 300 ember fért be.
Valamivel a kiírt koncertkezdés idejében megjelent Steve technikusa, Ben Fenner, hangolt még kicsit Steve gitárján, aztán szép lassan, mikor már a székek is szépen megteltek, a zenekar is elfoglalta a helyét. Égerházi Attila köszöntött minket, elmondva, hogy ezen a koncerten a legutóbbi Djabe special guest Steve Hackett album, az In The Footsteps Of Attila And Genghis anyaga lesz a főszereplő, amely album a 2010-es közös turné legjobb pillanatait örökítette meg, de azért lesznek új dolgok is.
Ami ezeket a koncerteket igazán izgalmassá teszi, hogy Steve teljesen beleolvad a zenekarba, és mintha ő is egy tag lenne a csapatban, végig a színpadon van, minden számból kivéve a részét. A fantasztikus Djabe szerzemények, amelyek hídként szolgálnak a különböző műfajok között, megfűszerezve Steve sajátságos, síró gitárhangzásával, valami egészen különleges hangulatba juttatják a hallgatóságot. Mintha a hajó is kiemelkedett volna a vízből, ami csak akkor derült ki, hogy nincs így, amikor egy nagyobb hajó miatt a hullámok ringatni kezdték, de ez meg megint csak jót tett az amúgy is hangulatos koncertnek.
Djabe számokkal indult a koncert, majd az első Hackett szerzeményként a The Steppes érkezett, a már megszokott feszességgel. A karnyújtásnyira lévő zenészek arcán is látszott, hogy nem csak hakniznak, hanem jókedvűen muzsikálnak nekünk. És ez a zene minőségén is hallható volt. Újabb Djabe blokk után, egy kis technikai szünet következett, majd Steve lett a főszereplő. Ezúttal egy külön blokkot kapott az akusztikus egyvelege (Acoustic Set - part 1, part 2), ami eddig nem volt a közös koncerteken. Közvetlenül ezután egy hihetetlen jó átirat következett egy újabb Hackett szerzeményből, amihez Kovács Ferenc, Kovács Zoltán, és Barabás Tamás érkezett csak vissza a színpadra. Ez nem volt más, mint az első Hackett album talán legnagyobb sikere, az Ace Of Wands. Pattogó ritmus, szárnyaló trombita, csilingelő zongora, és könnyed gitárfutamok jellemezték az átiratot. Az este legnagyobb meglepetése, számomra az egyik csúcspont volt. Aztán közvetlenül az első meglepetés után jött a következő. Firth Of Fifth (part 1, part 2), de ezúttal az eredetileg fuvolával játszott részt hegedűvel helyettesítették az instrumentális rész elején. Remek megoldás volt. Ráadásul a folytatás olyan volt, mintha a 73-as Genesis albumról szólna a szám. A gitárszóló meg… Ezt mindenkinek hallania kellene, legalább egyszer élőben. Fantasztikus.
Egy újabb Djabe blokk következett, benne a Dark Souppal, ami még stúdió albumon nem jelent meg, majd az ezúttal Budapest névre keresztelt angklung produkcióval, amihez segítségül hívták Koós-Hutás Áront, aki szintén fel szokott lépni a zenekarral, és kedvesét. Ezután rainstick bemutató következett, valódi világzene, előkerültek egyéb ütős hangszerek is, és ebből a bemutatóból fejlődött ki, valami egészen kiváló megoldással az In That Quiet Earth, ami hihetetlen izgalmas trombitával. Ezután már csak egy Hackett szerzemény volt hátra, a Last Train To Istanbul, ami a koncert végét is jelentette. De csak a főműsor idő végét.
Kis szünet után Barabás Tamás szólóját élvezhettük végig, ami ezúttal kicsit visszafogottabb volt az általam eddig látottaknál. Kis nyári ejtőzéshez való. Eddig még nem is említettem, hogy fülledt meleg volt. A Duna felett kellemesen járó hűs levegő a hajóra érkezve megrekedt, és talán a zene miatt is, felforrósodott. A basszusszólóból szünet nélkül bontakozott ki a Butterfly, amelyet a dobszóló végéig Steve nélkül játszottak. Ekkor megérkezett ő is és nyomott egy laza szólót. A koncert zárásaként egy könnyed blues-zal köszönt el a zenekar.
Egy újabb Djabe / Hackett est, egy újabb remek buli, egy újabb kiváló helyszínen. Meglepetésben sem volt hiány, így minden egyben volt ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát. Ha egy zenekar ennyire magára tudja hangolni a közönséget, abból nagy baj nem lehet. Én minden Djabe koncerten azt érzem, hogy teljesen el tudok lazulni a koncert idejére. És ha még kedvenc gitárosom is velük van, akkor már tényleg nem kell más a kiváló zenei élményhez.
Még sok ilyen koncertet kérünk! Csak így, baráti körben.
A Djabe júliusban ismét Steve Hackett-tel turnézik. A koncertek Magyarországot és Szlovákiát érintik.
A turné során a nemrégiben megjelent In the Footsteps Of Attila And Ghenghis című dupla album anyagát mutatják be.
július 13. Budapest, Columbus hajó, 20.30 óra
július 14. Pozsony, Majestic Music Club, 20 óra
július 15. Hegyalja Fesztivál, Tokaj, 21 óra
július 16. Cívis Korzó, Debrecen, 20 óra
A hazai koncertek előtt július elején a zenekar Walesben és Angliában vendégszerepel, de ott nem lesz a zenekar vendége Steve.
Jegyek kaphatók a Columbus hajóra 3000 Ft-os áron:
Gramy Records: rendeles@gramy.hu, +36 1 217-1121;
Columbus Hajó, Budapest, Vigadó tér 4.sz. kikötő, +36 1 266-9013;
valamint online: www.jegymester.hu
Lemezpolc kritika:
Djabe - In the Footsteps of Attila and Genghis
A duplaalbum az együttes múlt évi, Oroszországtól Bulgáriáig vezető kelet-európai turnéjának koncertfelvételeiből áll. A Djabe meghívta erre a turnéra vendégszólistának a Genesis rockegyüttes egykori kulcsemberét, Steve Hackett amgol gitárost, aki az albumhoz saját útinaplót is írt. (Ebből még azt is megtudhattam, hogy a tragikus véget ért színész-énekesnek, Vlagyimir Viszockijnak, Kalinyingrádban szobra van!) Hackett négy, részben saját kompoziciót - köztük két Genesis-számot - hozott magával, hozományként. Közülük kiemelkedik az „In That Quiet Earth”, amit Hackett játéka külön is hitelesített. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Djabe kitűnő tagjainak erre a „hitelesítés”-re szüksége volt, de a darabhoz társszerzőként is kapcsolódó vendég közreműködése ezt a pluszt kétségtelenül magával hozta. A Djabe tagjai egyébként olyan sokoldalú muzsikusok, annyiféle stílust tudnak megszólaltatni (és egymással vegyíteni), hogy e tekintetben Hackett van inkább hátrányban velük szemben, ő sokkal egysíkúbb. Jazzisták vagyunk, mondjuk ki nyugodtan; ebben az idiómában például Hackett nem tudna – igaz, nem is akarna – lépést tartani a Djabe tagjaival! De hát ilyenről persze szó sem lehetett, mert a vendég saját stílusát játszotta, a zenekar pedig mindvégig szerves egységben volt vele. Ők ezt is tudták, a kémia stimmelt. Nekem igazán a Djabe saját számai tetszettek, ezek közül is az „Erdő, Erdő” és a „Doromb”. Nem titkolt jazz-irányultságom miatt is elsőszámú kedvencem ezutóbbi szám, a be-bop ízű, nyaktörően gyors témával, amit a basszusgitár unisono (!) együtt játszik. Nyilvánvaló, hogy Barabás Tamás extraklasszis a basszusgitáron, amit ezzel a nyitó darabbal méltóan demonstrált is. Kovács Zoltán nagyszerű a billentyűs hangszereken, technikája magas színvonalú, jazzes frazírozása jólesően csiklandozta fülemet. Érzem, kezdek kissé egyhangúvá válni: a többiekről is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. A zenekar másik Kovácsa, Kovács Ferenc, aki trombitán és hegedűn játszik és szólót énekel. Róla volt szerencsém már 1996-ban is szólni, jogelődünkben a MaJazz-ben, a Dresch kvartett „Túl a vízen” című albumáról írt kritikámban. Ezt tulajdonképpen változtatás nélkül megismételhetem: „egyszerűen nem lehet feledni Kovács produkcióját a hegedűn és a trombitán, nem is tudtam eldönteni, melyik szólamot játszotta jobban. Talán a hegedűt, ízlésem szerint, persze ezzel lehet vitatkozni.” Véleményem változatlan. Égerházi Attilának úgy gitárjátékát, mint kompozícióit nagyra tartom, meghatározó alakja (Konkrétan az együttes vezetője! – a szerk.) a Djabe-nek. Banai Szilárd az együttes fundamentuma a doboknál, aki a fentebb említettekkel azonos, magas színvonalon muzsikált, mint ahogy Koós-Hutás Áron (A 2008-as Tomsits Rudolf Jazz trombita Tehetségkutató I. helyezettje. Mivel Égerházi Attilát már a verseny előtt rábeszéltem, hogy saját lemeztársasága, a Gramy Records jelentesse meg a győztes CD-jét, így Attila ott a versenyen fedezte fel és azóta is foglalkoztatja Áront! – a szerk.) is a trombitán. Steve Hackett-ről egyébként eszembe jutott egy másik Hackett: Bobby, akinek trombitáját Armstrong sírjába temették el. Két Hackett, két világ.
A Djabe és Steve Hackett együttműködésének gyöngyszemei dupla CD-n
Djabe special guest Steve Hackett: In The Footsteps Of Attila And Genghis - 2 CD
A dupla CD anyagát a zenekar 2010 nyarán rögzítette Steve Hackettel lebonyolított közös turnéja során. Az augusztusi koncertsorozat időrendben érintette Oroszországot, Magyarországot, Bulgáriát és Szerbiát.
A műsorban terítékre kerültek a Djabe klasszikusok (Distant Dance, Clouds Dance, Butterfly, Doromb , Erdő, erdő) mellett Steve Hackett saját (The Steppes, Last train to Istanbul) és Genesishez köthető számai is (Firth of Fifth, In that Quiet Earth).
A lemezen található jónéhány újdonság is, hiszen eddig a Stevvel játszott Hackett és Genesis számok nem kerültek még kiadásra. Az új Djabe kompozíció a Dark Soup pedig eddig még egyáltalán nem volt elérhető. A felvétel érdekessége, hogy a Djabe kompozíciónak már Steve Hackett is szerves része volt. Szintén egyedi darabok a Pécs és Genghis’s sword című számok.
Az album legizgalmasabb felvétele Steve Hackett „Last train to Istanbul” című dala. A szám legutolsó szóló lemezéről, az „Out of the Tunnel’s Mouth”-ról, melyet saját zenekarával sem játszott még élőben. Talán ennek egyik oka, hogy a dalban jelentős szerepet kap Kovács Ferenc, a Djabe hegedűse is. Viszont egy Djabe koncerten Kovács Feri adott, így a zenekar műsorra tudta tűzni ezt a kiváló kompozíciót. Steve először énekelt koncerten a Djabe zenekarral.
Közreműködők: Steve Hackett – gitár, ének;
Banai Szilárd – dob;
Barabás Tamás – basszusgitár;
Égerházi Attila – gitár, ütőhangszerek, ének;
Kovács Ferenc – trombita, hegedű, ének;
Kovács Zoltán – billentyűs hangszerek;
Koós-Hutás Áron - trombita (CD1 – 5, 7; CD2 – 4, 6, 7)
Tracklista:
CD1 Erdő, Erdő, Firth of Fifth, Dark Soup, City of Habi, The Steppes, Pécs, Distant Dance, Clouds Dance
+ video a Nisville Jazzfesztiválról: The Steppes, Nis
CD2
Doromb, Butterfly, Last Train to Istanbul, In That Quiet Earth, Genghis’ sword, Behind the Veil, Omachule excerpt
+ video a Penang Island Jazzfesztiválról: Behind the scenes, Erdő, erdő, Firth of Fifth, Malaysia Bolé!
Felvételről is élő
2010-ben 15 éves jubileumi turnéra indult a Djabe. Az ünnepi koncertsorozat állandó vendége volt Steve Hackett, aki Magyarország (Budapest, Debrecen, Pécs) mellett, Oroszországba, Bulgáriába és Szerbiába is elkísérte a zenekart. A koncerteket rögzítették és ezekből a felvételekből állították össze új kétlemezes koncertalbumuk anyagát, amely In The Footsteps Of Attila And Genghis címmel kerül a boltokba. A szép papírtokban megjelenő dupla album, amelynek borítóját Égerházi Imre alkotása ékesíti, nem csak a Djabe, hanem a Genesis rajongóknak is tartogat meglepetést. Aki hallotta már a formációt élőben, pontosan tudja, hogy a zenekar saját szerzeményei mellett Genesis, és szóló Steve Hackett számokat is játszik, ráadásul nem is akármilyen minőségben. Akik viszont még nem jutottak el ilyen közös koncertre, itt a lehetőség, hogy ők is meghallják, mennyire egymásra talált a zenekar és Steve. Az album gerincét a Djabe szerzemények adják – régiek és újak – de végre két Genesis és két szóló Hackett darab is az albumra került. És hogy miért végre? Mert korábban csak élőben lehetett ezeket a remek előadásokat hallani. Az albumhoz Steve Hackett írt kísérőszöveget, amelyben a közös élményekről mesél, és végigveszi a turnéállomásokat. Mindkét lemezen található számítógépen megtekinthető extra tartalom. Az első lemez esetén ez egy 2010-es koncertrészlet Szerbiából, míg a második lemezre egy korábbi malajziai fellépés részlete került 2008-ból – ahol Steve szintén a zenekar vendége volt – illetve egy kis betekintés a színfalak mögé.
Ez az album egy válogatás a jubileumi turné legjobb koncertpillanataiból, de annak ellenére, hogy az egymást követő számok különböző állomásokon lettek rögzítve, teljes egészet alkotnak. Steve nem is vendégként van jelen, hanem a zenekar tagjaként. A mára évek óta tartó munkakapcsolat teljesen összekovácsolta a formációt és az albumon hallható műsor remekül adja vissza azt az élményt, amivel élőben találkozhatnak a rajongók. Örömzenélés hallható mindvégig, és ami a legjobb, hogy a lemezt hallgatva szinte ott lehetünk a koncerten. Teljesen átjön az élő zene varázsa.
Barabás Tamás újabb szakmai elismerésben részesült
Tomi - egyedüli magyarként - felkerült az Aguilar basszusgitár erősítőket és effekteket gyártó cég támogatottjai közé.
2010 március óta tart az együttműködés. Ezalatt számos koncerten használta a világhírű márka termékeit.
Nagy megtiszteltetés, hogy újabb Weboldalon szerepelhet világhírű basszusgitárosok mellett.
A világ több mint 40 országában lépett fel, a legkeresettebb magyar jazz-world-fusion együttes basszusgitárosa, komponistája, világszerte elkápráztatja a rajongókat virtuóz szólótechnikájával. A legnagyobb gyártók kérik fel hangszerek kipróbálására és fejlesztésére, zenei és hangmérnöki munkája Londonban és Los Angelesben is elismerésre talált. Barabás Tamás messzire jutott a Rába partjáról.
Ahogy generációmból sokan, győri fiatalként gyakran jártam a város új jazzrockcsapatának fantasztikus hangulatú koncertjeire. Közülük sokan sokfelé kerültek, és bár a Tea zenekar a mai napig működik, a basszusgitáros éppúgy Barabás Tamás, mint évtizedekkel ezelőtt, azért történt vele „egy s más". Egy szűkebb közönség és a szakma körében régóta – nem túlzás – világhírű. Hogyan alakult a pályája, mi történt azóta, hogy Budapestre került? – erről kérdeztem a zenészt, akivel régi ismeretségünk okán sosem magázódtunk.
„Ez a hangszer volt otthon"
– Tinédzserként miért éppen a basszusgitárt vetted a kezedbe?
– Találtam egyet otthon. Apu (Barabás Tamás, ismert győri műszaki kereskedő – a szerk.) basszusgitáros volt másfél évtizedig a Mr. Wagner csapatában. Persze én is gitárosnak készültem, kamaszként Santanát, Shadowst játszottam velük. A hat húrral próbálkoztam egészen addig, amíg a konzervatóriumban megalakult az első zenekarunk, és pont a basszusgitáros hiányzott. Felkaptam a családi hangszert, aztán nem tudtam letenni... Mikor még rockgitáros akartam lenni, gyűjtöttem egy Level 42 koncertlemezre, nagy nehezen összejött rá az ötszázötven forint, onnantól csak hallgattam egész nap, mit művel Mark King a húrokkal. Azt hiszem, akkor kezdett valami beindulni. Klasszikus bőgőtanulmányaim jó alapokat adtak, később felfedeztem a hangszer világsztárjait, Marcus Millert, majd Jaco Pastoriust, aki a mai napig meghatározza a basszusgitárosok játékát az egész világon. Tizennyolc évesen bekerültem a Madame együttesbe, onnan pár hónapos önképzés után meghívtak a Tea zenekarba, és attól kezdve pörög az életem. Az évek során számos hazai előadóművészt kísértünk, több tv-show-ban is szerepeltünk. Session zenészként rengeteg popsztár lemezén, koncertjén „nyomattam" a boogie-t.
– Hogyan került képbe a Djabe, amelynek zeneszerzője, hangmérnöke és koncertmestere is lettél?
– Ahogyan sok mindenkivel, stúdiózenészként kerültem velük kapcsolatba, ez kölcsönösen annyira bejött, hogy 1997 óta a zenekar állandó tagja vagyok. Eleinte a már meglévő kompozíciókhoz kellett hozzátennem, aztán belenyúltam a hangszerelésbe. Később nagyobb teret kaptam, előkerültek a saját kompozícióim, pár éve pedig én vagyok a zenekar „idomára". A zenekart vezető Égerházi Attila gitárossal közösen dolgoztuk ki a Djabe-hangzást.
A 2010-es évben ünnepeltük 15 éves jubileumunkat. Ennek keretében elérkezett a visszatekintés, összegzés ideje is. Az évek során rengeteg értékes hang és videofelvétel került dobozba. Némelyik meg is jelent, de időnként olyan gyorsan pörögtek az események, hogy nem volt energiánk ôket összevágni, kikeverni, így nem válhattak közkinccsé. 2010-ben elkezdtük ezeknek az anyagoknak a feldolgozását, és az aktuális felvételek és koncertek mellett megjelentetjük ezeket is az elkövetkező két évben.
Djabe special guest Steve Hackett: In the footsteps of Attila and Genghis - 2 CD
A közeljövőben megjelenő Djabe kiadványok közül időrendben az első egy dupla CD, melyet a zenekar 2010 nyarán rögzített Steve Hackettel közös turnéján. Az augusztusi koncertsorozat időrendben érintette Oroszországot, Magyarországot, Bulgáriát és Szerbiát.
A műsorban terítékre kerültek Djabe klasszikusok mellett Steve Hackett saját és Genesishez köthető számai is. A kiadvány két legizgalmasabb felvétele közül az első, a Dark Soup című kompozíció, mely a következő Djabe stúdió lemezen fog megjelenni, tehát ősbemutató. Steve Hackett gitárjátéka szerves része a műnek. A másik kuriózum Steve Hackett Last Train to Istanbul című száma legutolsó szóló lemezéről, az „Out of the Tunnel’s Mouth”-ról, melyet saját zenekarával sem játszott még élőben. Talán ennek egyik oka, hogy a dalban jelentős szerepet kap Kovács Ferenc, a Djabe hegedűse is. Viszont egy Djabe koncerten Kovács Feri adott, így a zenekar műsorra tudta tűzni ezt a kiváló kompozíciót.
Közreműködők: Steve Hackett – gitár, ének;
Banai Szilárd – dob;
Barabás Tamás – basszusgitár;
Égerházi Attila – gitár, ütőhangszerek, ének;
Kovács Ferenc – trombita, hegedű, ének;
Kovács Zoltán – billentyűs hangszerek;
Koós-Hutás Áron - trombita (CD1 – 5, 7; CD2 – 4, 6, 7)
Tracklista:
CD1
Erdő, Erdő, Firth of Fifth, Dark Soup, City of Habi, The Steppes, Pécs, Distant Dance, Clouds Dance
CD2
Doromb, Butterfly, Last Train to Istanbul, In That Quiet Earth, Genghis’ sword, Behind the Veil, Omachule excerpt
Hallgassa meg online:
Djabe: Dark Soup
Djabe: Update 5.1 - 2 DVD
Márciusban napvilágot lát az UPDATE album 5.1-es változata. Barabás Tamás fantasztikus surround keverésben alkotta újra az albumot. A DVD formában megjelenő kiadványra sok extra is került. Interjúfilm Barabás Tamással az újra kiadásról, interjúfilm Ben Castle angol szaxofonossal, mely a felvételek idején készült. Ebben a filmben a lemez műhelymunkájába is bepillantást nyerhetünk. Találunk a korongon korabeli televíziós felvételeket is, többek között az albumért kapott eMeRTon díjatádásról. Megnézhetünk továbbá 40 perc eddig meg nem jelent koncert felvételt, melyet az UPDATE lemezbemutató turnéjáról készült Flying című DVD-hez rögzítettünk, de végül más változat került az adott számokból az első magyar jazz/world DVD-re. Az UPDATE új kiadásának lesz egy duplalemezes változata is. Ennél verziónál a második korong törzsanyagát az UPDATE turné szolnoki állomásán rögzített teljes koncertfelvétel adja. Ezt a két és félórás felvételt is meghallgathatjuk a sztereo változat mellett 5.1-ben is. Ezen a lemezen is lesznek extrák, például a Djabe 2002-es poszonyi fellépéséről készült TV adás, vagy a Duna TV stúdió koncertjének részlete 2001. augusztusából. Ezen a korongon a Djabe zenekar többi tagja is visszatekint az UPDATE album és turné időszakára.
Reissue interjú, részlet
Djabe: Slices of live - DVD
2006. március 3-án került sor a Slices of life című album bemutató turnéjának budapesti koncertjére. A Petőfi Csarnokban rendezett koncertet 12 kamerával rögzítették. 2007-ben jelent volna meg, de Sipos András halála miatt abba maradtak az utómunkálatok és a Sipi emlékére rendezett koncert látott napvilágot.
A műsorban az elejétől a végéig elhangzott az akkor vadonatúj stúdióalbum anyaga.
Az extrákban a zenekar nemzetközi turnéján készített filmekből láthatunk egy tartalmas összeállítást. Várható megjelenés 2010 nyara.
Djabe 15 - 2 DVD
Közreműködők: Steve Hackett, Ben Castle, Malik Mansurov, Koós-Hutás Áron, Muck Ferenc, Tóth Viktor, Dresch Mihály, Said Tichiti, Bakó Gábor
A Djabe zenekar 15 éves évfordulóját nagyszabású koncerttel ünnepelte a Művészetek Palotájában. A műsor átfogóan mutatta be a zenekar teljes életművének legfontosabb állomásait. Az előadás során felléptek azok a zenészek is, akik zenekari tagként, vagy vendégként jelentős szerephez jutottak az elmúlt 15 évben.
A kiadványban helyet kap a Djabe 15 ráadás koncert is, melyet a zenekar a teltházas májusi Müpa előadás után budapesti Take Five klubban rendezett.
Az extrák legjelentősebb darabja az az átfogó interjúsorozat melyet Zeke László a Djabe tagjaival és vendégművészeivel készített.
A Djabe 15 dupla DVD áprilisban jelenik meg.
Djabe: Utolsó turné Sipivel - 2 DVD
2007 nyarán intenzív turnét bonyolított a Djabe Európában és Észak-Amerikában. Számos országban készült értékes koncertfelvétel a turnéról, a kiadvány gerincét azonban a budapesti fellépés adja.
Az extrák közül kiemelendő a Djabe 24 című koncert és dokumentum jellegű játékfilm, mely a népszerű a 24 című sorozat egyfajta paródiája. A 24-ben teljes hosszában látható a zenekar ausztriai fellépése, melyet a wieseni jazzfesztiválon vettek fel.
Ajándékként a wieseni koncert hanganyaga teljes hosszában letölthető:
Táncolnak a kazlak 0-6:48, City of Habi 6:48-14:17, Band Introduction 14:17-17:04, Omachule 17:04-27:36, Wiesen 27:36-30:25, Bass Solo 30:25-35:25, Djabe 35:25-44:00
Djabe 24 trailer
2010.08.09.
Djabe és Steve Hackett
Djabe 15 - ráadás koncert
Gerébi Zoltán írása, a Genesis világa honlapon
Egy klubkoncertnél nincs jobb
Az utóbbi időben, ha tehettem, leginkább nagykoncertekre jártam. Kevés jobb dolog van annál, amikor a látvány és a zene találkozik egymással. A kevés jobb dolog egyike a klubkoncert. A 15 éves Djabe jóvoltából ismét fantasztikus klubkoncertet élvezhettünk végig, a nagysikerű MÜPA koncert után, ezúttal a Take Five-ban, ahol ismét testközelből láthattuk Steve Hackett vendégszereplését.
Egy nagykoncerten mindig hatalmas távolság van a zenészek és a közönség között. Valahogy mindig ott van a választó vonal, még akkor is, ha megvan a bensőséges hangulat. Egy klubkoncerten a zenészek és a közönség között meglévő fal ledől. Mivel a klubok mérete nem engedi meg, hogy a zenészeket hermetikusan elzárják a rajongók elől, könnyen szóba lehet elegyedni a fellépőkkel, arról már nem is beszélve, hogy testközelből látható mindaz, ahogy a szerzeményeket megszólaltatják. Egy ilyen koncerten az sem számít, ha a fényekkel nem varázsolják el a közönséget, mert ilyenkor mindenki inkább látni szeretné, hogyan születik meg az a csoda, amit zenének hívunk. Ha mindezt igazi profik teszik, és a közönség is vevő a dologra, és érzik a zenekar legapróbb rezdüléseit is, kialakul az a mindent elsöprő összhang, ami hétfőn este volt a Take Five-ban.
Hogy pontosan mivel volt több ez az este a többinél, azt nehéz leírni, de valahogy minden a helyén volt. A legutóbbi Take Five koncerttől eltérően, ezúttal széksorok várták az érdeklődőket. Mivel időben érkeztünk, az első két sort foglalta el a társaságunk. A hely méreteiből adódóan azok sem jártak sokkal rosszabbul, akik csak hátrébb tudtak letelepedni, mert ők is tökéletesen láthatták a történteket.
Mivel a beállás még folyamatban volt érkezésünkkor, kicsit megrémültünk, hogy mennyire hangosan szólt minden. Szerencsére a koncert alatt nem estek túlzásba a hangosítással, így az első sorokban ülők sem szenvedtek halláskárosodást. Sőt. Minden hang simogatta a hallójáratokat.
A MÜPA koncerthez hasonlóan, ismét Sipos András digitális közreműködésével indult a műsor, amiben egy projektor segített a zenekarnak. Első vendégként Muck Ferenc lépett színpadra, aki ismét elkápráztatott tökéletes hangzásával. Amikor Kovács Ferenc is beszállt mellé trombitával, hihetetlen hangok születtek a két hangszer együtteséből. Második vendégként érkezett Steve Hackett, és ahogy legutóbb, most is a Firth Of Fifth volt az első száma. Minél többet hallom ezt az önmagában is tökéletes szólót élőben, Steve annál csodálatosabban adja elő. Ráadásul most közelről figyelhettem a mozdulatait, ahogy előcsalja azokat a csak rá jellemző hangokat gitárjából. A fantasztikus Genesis számot a Djabe is sajátjaként játssza már, ahogy a többi Steve Hackett szerzeménynél is ezt éreztem. Ráadásul Steve is egyre inkább otthon van a Djabe világában. Nem hiába lépnek fel egyre többször együtt. A legújabb Djabe szám is egyre jobban tetszik, amelyet Steve közreműködésével vettek fel a reményeim szerint minél hamarabb megjelenő új albumukra. Ismét elhangzott Steve - The Steppes című száma, ami ha lehet, még feszesebben szólalt meg ezúttal, majd nagy meglepetésemre, ha már saját zenekarával nem látható nálunk Steve, egy kis ízelítőt kaptunk a Djabe közreműködésével az utolsó Hackett album anyagából. Persze természetesnek is mondható a dolog, mivel az előadott Last Train To Istanbul című számban Kovács Ferenc vendégszerepel az albumon is. Égerházi Attila felkonferálása szerint, a szám most volt hallható másodszor élőben. Az utolsó Hackett szerzemény ismét egy Genesis szám volt, a hihetetlenül intenzívre hangszerelt, fúvósokkal feljavított In That Quiet Earth, amely számban már három fúvóst is hallhattunk. A harmadik vendég Koós-Hutás Áron egészítette ki a fúvós szekciót, aki az este folyamán lehetőséget kapott szólózásra is, ami szintén nagyon rendben volt.
Most már az is egyértelmű, hogy Banai Szilárd az ország legjobb dobosainak egyike. Megint hihetetlen izgalmas dobszólókkal szórakoztatta a közönséget. De egyesével fel lehetne sorolni a zenekar minden tagját. Ezen az estén (sem) volt gyenge láncszem. Egyben volt az egész produkció, és mindenféle extra látványosság nélkül, pusztán a zenével elvarázsoltak. Nekem a fantasztikus MÜPA koncertnél is jobban tetszett ez a koncert, és örömmel konstatáltam, hogy ezt a fellépést is több kamerával rögzítették. Részemről vevő vagyok rá külön kiadványként is, mert ez a baráti kis összeröffenésnek tűnő klubkoncert, minden szempontból teljes értékű koncertnek bizonyult, ami egy külön kiadást is megérdemelne.
A budapesti ráadás koncertet két további hazai fellépés követte, előbb Debrecenben, majd Pécsett. Ha azok a koncertek fele ilyen jók voltak, már akkor is rossz érzésem van, hogy azokat nem láthattam.
Banai Szilu hivatalos endoser-e a Microsonic Fülmonitoroknak
és a Big Stick dobverőknek.
2010.07.05.
Djabe special guest Steve Hackett koncertek Magyarországon!
A Djabe augusztusi kelet-európai turnéjának keretében az alábbi három koncertet adja Magyarországon:
Augusztus 9. - Budapest, Take Five, Augusztus 10. - Debrecen, Városháza Udvara Augusztus 11. - Pécs, Pécsi Est Café sátor
A koncertek egységesen 8 órakor kezdődnek, és mindenütt fellép Steve Hackett is.
A turné Horvátországot, Oroszországot, Bulgáriát, Szerbiát és Magyarországot érinti.
Jegyinformáció a budapesti koncertre:
A belépőjegyek egységesen 3000 forintba kerülnek. Június 15-től megvásárolhatók a Gramy Records irodájában, Budapest IX. kerület, Ráday u. 40. szám alatt, vagy megrendelhetők a rendeles@gramy.hu email címen, a (06-1) 217-1121-es telefonszámon, vagy a (06-1) 218-0166-os fax számon, ill. a helyszínen elővételben és a koncert napján.
A Gramy Records-nál elővételben augusztus 6-ig megváltott jegyekhez választhatóan ajándékba adunk egy Djabe: Live in Slovakia (2002), vagy Djabe: New Orleans+ (2004) CD-t.
A Djabe az idén 4-ik alkalommal vett részt a New York államban megrendezett Rochester Jazz elnevezésű fesztiválon. Barabásék két évente kapnak meghívót a rendezőktől. John Nugent és Marc Icona producerek egyik kedvenc produkciója a Djabe, és ennek rendzeresen hangot is adnak. Azonban nem csak a szervezőké, hanem a közönségé is, hiszen mindig "standing ovation" a koncertek vége, azaz a nézők felállva, hosszú ideig éltetik a zenekart. Sőt, az emberek az utcán is megismerik a zenészeket és hangosan, amerikai módra, dícsérik a zenekart.
Ebben az évben 10 napon át, 11 színpadon zajlott a rendezvény. Összesen 162.000 látogatója volt a fesztiválnak. A headlinerek között volt Herbie Hancock, Gladys Knight, Jeff Back, Stanley Jordan és sokan mások. A Banai, Barabás, Égerházi, 2 x Kovács ötösfogat június 18-án és 19-én lépett színpadra két helyszínen, összesen 4 alkalommal. 18-án teltház volt a fesztivál szívének számító Big Tentben. 19-én a rochesteri világközponttal bíró Xerox auditóriumában lépett fel az együttes. A fesztivál névadójának szinháztermét úgy sikerült megtölteni Djabe rajongókkal, hogy közben a városban volt két 40.000 férőhelyes szabadtéri előadás, és másik 8 színpad is működött egyidőben. És akinek ez mind semmi, annak legyen meglepetés, hogy a fesztivál helyszíneinek helyet adó városközpontban a jazz koncertekkel egyidőben a hoki arénában ezrek szórakoztak egy country előadáson. Rochesternek 60.000 lakosa van...
A sikeres koncertek után a Djabe megkapta meghívóját 2012-re is John Nugenttől.
A zenekar utazása az ARTISJUS alapítvány és az EJI támogatásával valósult meg, melyet ezúton is köszön a management!
A rock-korszak óta a zenészek többsége gitáros szeretne lenni. Te miért a ritmusszekcióhoz tartozó testvérét választottad magadnak? Volt előted zenész a családodban?
Én is gitáros akartam lenni! Tizenévesen amatőr szinten Santanát nyomattam fateromékkal koncerteken, tehetségkutatókon, rockfesztiválokon (mert akkoriban minden hétvégén volt valami megmozdulás). Már válaszoltam is, volt zenész a családban. Fater basszusgitárrozott a Mr. Wagner zenekarban. Ők voltak "A" győri rock csapat a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejég.
Felejthetetlen élmény! Így tudnám két szóban összefoglalni a 15 éves jubileumi koncertünket. A budapesti Művészetek Palotájában megrendezett koncertre már előző héten teljesen elfogytak a belépőjegyek. A zenésznek ez mindig jó kezdet egy koncerthez. Emellett a Fesztiválszínháznak jó technikai és akusztikai adottságai vannak. A szervezők és a technikusok is nagyon jó partnernek bizonyultak.
Olyan műsort állítottunk össze, mely bemutatta teljes egészében az elmúlt 15 évet. Annak érdekében, hogy még teljesebb legyen a kép, meghívtunk minden olyan zenészt és művészt, akik fontos szerepet játszottak az életünkben, akikhez megannyi koncertélmény köt bennünket.
A felkérésemet minden zenészbarátunk örömmel elfogadta. Így aztán izgalommal töltött el bennünket, hogy ismét egy színpadon leszünk Mukival, Malikkal, Bennel és a többiekkel.
A 16-i főpróbára befutott mindenki, kiéve John Nugent-et, aki egy váratlan haláleset miatt az utolsó pillanatban nem tudott Budapestre utazni.
Kötetlen, baráti beszélgetéssel és ebéddel indult a maratoni délutáni próba. Mindenki jó hangulatban, felfokozott izgalommal várta, hogy sorra kerüljön, hiszen ötünkön (Szilu, Tomi, Ko, Feri és Én) kívül mindenki együtt csak a ráadás számban játszott együtt, a többi kompozícióban egy, két vagy maximum három vendég szerepelt egyszerre. Az időtartama miatt fárasztó, de élménydús volt a próba. Malik, Steve és Ben fantasztikus volt, akárcsak a magyar zenészbarátaink, Dresch Misi, Said, Tóth Viktor, Koós-Hutás Áron és Bakó Gábor táncos koreográfus. Külön szeretném kiemelni Muki (Muck Feri) nagyon pozitív és baráti hozzáállását. Jó volt újra hallani a régi djabés szaxofon hangot és figurákat. Steve Hackett most is az volt, aki mindig. Szerény, fantasztikusan profi muzsikus, csodálatos barát, mindenkinek élményszámba menő zeneszámokkal. (A próbáról és a koncertről írott blogja itt olvasható.) Nem hirdettük meg, mert meglepetésnek szántuk, hogy a koncert nyitányaként a Visions és a Djabe című számokat a technika segítségével Sipivel együtt játsszuk el. Sipivel próbálni gépről mindig szívszorító élmény.
17-én már ebédre gyülekeztünk a Müpában. A jó hangulatot fokozta Ben Castle csirke fotózási projectje, melybe természetesen mi is belekerültünk. Minden a terv szerint sikerült, a soundcheck, a próbák, és végül kamerapróba.
Éreztük, hogy erős és jó hangulatú lesz a koncert! Ezt már az első szám utáni vastaps is igazolta, ami végig, folyamatosan ismétlődött a koncerten. Három és félórát zenéltünk. Nekünk, alaptagoknak kicsit fárasztó volt, de nagyon megérte! Nagy megtiszteltetés volt, hogy zenészbarátaink a színpadról végignézték a koncertet. És amikor rájuk került a sor, fantasztikusak voltak. Igazi Djabe ünnep volt! A ráadásban, mikor mindenki színpadon volt, a táncosokkal együtt 15-en voltunk a színpadon. 15 művész, 15 nagyszerű év.
A koncertről DVD készül.
A telt ház miatt sokan nem tudták megnézni a koncertet, és mivel oroszországi és szerbiai turnénk között Budapesten leszünk Steve-vel, ezért elhatároztuk, hogy Djabe 15 ráadás koncertet tartunk augusztus 9-én a Take Five klubban, ahol a hazai zenészek közül velünk lesz Muck Feri, Said és Koós-Hutás Áron is. További részletek hamarosan!
Minden Djabe rajongónak, hallgatónak és szimpatizánsnak köszönjük az elmúlt 15 évet!
Ismét nálunk járt Steve Hackett a Djabe meghívására. Ezúttal a zenekar 15. születésnapja volt az apropó. Az izlandi vulkánkitörés miatt, a hazánkba tervezett rövid turné ugyan elmaradt, a Művészetek Palotájába meghirdetett koncert sikeresen lement.
A koncert különlegességét már az is előre jelezte, hogy tökéletes helyszínre került a Djabe különleges muzsikája. Ez a miliő nagyon illik a zenekar szárnyaló zenéjéhez. A színpadot meglátva még izgatottabban vártam a kezdést. A Fesztiválterem meghittségén még az sem igazán tudott rontani, hogy a közönség szinte végig világosban ült, aminek valószínűleg a DVD felvétel volt az oka.
Rögtön egy meglepetéssel indult a koncert, ugyanis Sipos András ismét a zenekarral volt a technika segítségével. A következő meglepetést a színpadra libbenő három táncos jelentette, akik a jól megválasztott fényben lebegtek a zenében. Utánuk folyamatosan érkeztek a vendégek. Mindig kíváncsian várom, milyen újdonsággal lep meg a zenekar, és ez valahogy mindig sikerül is nekik. A tőlük megszokott különleges hangszerek ismét bemutatásra kerültek, és a vendég zenészek is kiválóan belesimultak a műsorba. Ezúttal talán Muck Ferenc lepett meg a legjobban, akit én még nem hallottam így játszani. A közönség legnagyobb kedvence talán az azeri Malik Mansurov volt, aki különleges hangszerével, ami a tar névre hallgat, kápráztatta el a nagyérdeműt.
A mi kedvencünk, időrendben az utolsó vendégmuzsikusként került elő, és azonnal megörvendeztetett minket A SZÓLÓVAL. Igen, a Firth Of Fifth nyitotta a Hackett szerzemények sorát, amelyet a The Steppes szóló szerzeménye követett, majd egy újabb Genesis szám, az In That Quiet Earth. Ezután már a Djabe számok voltak a főszereplők, és természetesen az örömzenélés és az improvizáció.
A főműsor végén ismét előkerültek az angklungok, amelyek szokás szerint nagy sikert arattak. A ráadásban mindenki a színpadra lépett, és természetesen mindenki szólózott. A több mint három órás koncert ismét megmutatta milyen az, ha a tökéletes helyszín találkozik a szárnyaló zenével. A jól megválasztott fények meg csak még kifinomultabbá tették az egészet. Ha elkészül a DVD, egy újabb kötelező vétel kerül a piacra.
A koncert után dedikálásra is sor került, amely során néhány szót is sikerült váltani Steve-vel. Ebből megtudhattuk, hogy a Chris Squire / Steve Hackett album szinte teljes egészében elkészült, már csak finomítanak rajta, de már most is jól szól. Esetleg turné is várható, de ez még nem emelkedett hivatalos szintre. Kérdésemre, hogy mikor láthatjuk újra a Steve Hackett zenekart, az volt a válasz, hogy nagyon szívesen játszanának újra Budapesten, de még nincs konkrétum.
És hogy egy jó hírrel fejezzem be a rövid beszámolót, a csapat augusztus 9-én egy ráadás koncertet ad Steve közreműködésével a Take Five-ban.
15 éves a Djabe! Jubileumi koncert a Művészetek Palotájában május 17-én.
Közreműködik:
Steve Hackett (UK)
John Nugent (USA)
Ben Castle (UK)
Malik Mansurov (AZ)
Koós-Hutás Áron
Dresch Mihály
Tóth Viktor
Muck Ferenc
Said Tichiti
Bakó Gábor
A Djabe 15 éves pályafutása során kiérdemelte a legjobb hazai jazz/world fusion zenekar megtisztelő címet. Az együttest 1995-ben alapította Égerházi Attila (gitár) és Sipos András (ének, ütőhangszerek). Első albumuk 1996-ban jelent meg Djabe címmel. A következő évtől kezdődően folyamatosan koncerteznek. 1997 – 2000 között quartet felállásban dolgoztak. Az alapítók mellett Barabás Tamás (basszusgitár) és Muck Ferenc (szaxofon) alkotta az együttest. Az1998-as Witchi Tai To című albumukat a Magyar Hanglemezkiadók szövetsége a legjobb world music album díjjal jutalmazta. Azóta minden sorkiadványukat jelölték a magyar zenei díjra.
2001-ben a zenekar 6 tagúra bővült, és a Sipos András 2007-es tragikus halála okozta változást leszámítva, azóta is ebben a felállásban dolgozik. Banai Szilárd dobol, Barabás Tamás basszusgitározik, Égerházi Attila gitározik, Kovács Ferenc trombitán és hegedűn játszik, Kovács Zoltán zongorázik.
A zenei rendezői és zeneszerzői feladatok oroszlánrészét az évek múlásával Barabás Tamás fokozatosan átvette Égerházi Attilától. Ezáltal a Djabe hangzása a world music irányából valamelyest eltolódott a jazz irányába. Barabás egyben a zenekar felvételeinek nemzetközileg elismert hangmérnöke is. Sipos András elvesztésével és Kovács Ferenc autentikus népi hegedűjátékának és énekstílusának előtérbe kerülésével, az afrikai és latin world music elemeket felváltották a magyar zenei motívumok.
2001-ben megjelent albumukért eMeRTon díjat kaptak. Ez a CD hozta el számukra a nemzetközi szereplés lehetőségét is. 2002 óta 41 országban lépett fel a Djabe Európában, Észek-Amerikában és Ázsiában. Olyan presztizsértékű fesztiválok vendégei voltak, mint a Pori Jazz (Finnország), Burghausen Jazzwoche (Németország), Rigas Ritmi (Lettország), Kaunas Jazz (Litvánia), Dubrovnik Summerfest (Horvátország), Jazz Sommer Graz (Ausztria), Penang Island Jazz Festival (Malaysia), Dubai International Jazz Festival (Egyesült Arab Emirátusok), Rochester International Jazz (NY, USA), San Jose Jazz (CA, USA), Giant Steppes Jazz Festival (Mongólia) stb.
Táncolnak a kazlak című albumuk DVD-Audio verzióját Los Angelesben Surround Music Award díjra jelölték 2004-ben. A Djabe zenekar stúdióban és koncerten alkalmazott technikai megoldásai azóta is folyamatos elismerést váltottak ki a hazai és külföldi közönség, valamint szakmai berkekben egyaránt.
A Djabe zenéjét egyedi kompozíciók és virtuóz szólók jellemzik, melyek a stúdiófelvételekhez viszonyítva koncerten még jobban kiteljesednek. Barabás Tamás basszusgitár játékát, stílusát és virtuózitását Malájziától Los Angelesig jól ismerik. Tehetségére már a vezető gitár és erősítő világmárkák marketingesei is felfigyeltek. Banai Szilárd dobos tudása sok nemzetközi hírű dobost és persze a közönséget is ámulatba ejtette szerte a világban. 2009-ben Szilu kapta az év dobosa Arany Dobverő díjat. Kovács Ferenc kimagasló teljesítményre képes két eltérő hangszeren. A vele szívesen dolgozó világsztárok közül Archie Shepp ezt nyilatkozta róla: „A világ egyik legjobb hegedűse, aki közben úgy trombitál mint Miles Davis.” Kovács Zoltán a zenekar hangzásának textúrájáért felel, ugyanakkor elképesztően muzikális és virtuóz szólókra képes. Égerházi Attila zenekarvezető gitárjátéka nélkülözhetetlen eleme a Djabe hangzásának.
Az együttes 2001 óta számos kiváló hazai és külföldi előadót invitált meg vendégnek lemezeire és koncertjeire egyaránt. A 15. éves jubileumi koncertre sikerült meghívni a legjelentősebb szerepet játszó zenészbarátokat.
Steve Hackett (a Genesis egykori gitárosa) a Táncolnak a kazlak című albumon közreműködött először a Djabe munkáiban. 2004-ben együtt adtak koncertet Londonban. Steve aktív közreműködöje volt a 2007-es, Sipos András emlékére rendezett jótékonysági koncertnek. Olyan művészi és baráti együttműködés mélyült el a Djabe és Steve Hackett között, mely a következő évekre is meghatározó lett. Európában és Ázsiában számos teltházas koncertet adtak, a romániai Garanában 13.000 ember volt kíváncsi a Djabe és Steve Hackett zenéjének szintézisére. Steve és a Djabe a jövőben is folytatja a közös munkát a nemzetközi zenei életben.
Steve véleménye a Djabéról: „A legjobb zenekar, akikkel valaha játszottam…”
John Nugent (tenor és szoprán szaxofon) a kanadai jazz élet prominenseként vált ismertté a nyolcvanas években. Olyan amarikai sztárokkal játszott együtt mint Tony Bennett, Ella Fitzgerald, tagja volt a Woody Herman Orchestrának, saját lemezein közreműködött Al Foster és David Liebman is. Jelenleg a RochesterJazz, NY, fesztivál művészeti igazgatója, innen ismeri a Djabét is. Közreműködött a zenekar Take on című lemezén, majd részt vett annak bemutató turnéján. 2009-ben a Djabe/Steve Hackett produkció vendégeként fellépett a hágai jazzfesztiválon is.
John véleménye a Djabéról: „Az egyik legjobb fúziós zenekar a világon.”
Ben Castle (tenor és szoprán szaxofon, fuvola) A Djabe 6 tagúra bővülésekor érkezett az Update album felvételeire 7. zenészként, majd csatlakozott annak bemutató turnéjához. Szerepel az erről kiadott DVD-n, mely a Flying címet viseli, és több más koncertalbumon. Annak ellenére, hogy 2002 óta nem szerepelt a Djabe koncertjein, további 3 stúdióalbumon (Táncolnak a kazlak 2003, Életképek 2005, Take on 2008) is hallható magasszínvonalú és élvezetes játéka. Játszott Stinggel, a The Brand New Heaviesssel, Jamie Cullum-al, és még számos más világsztárral is.
Malik Mansurov (tar) az azerbajdzsáni Baku felsőfokú zenei intézményében, az ősi népi hangszer, a tar professzora. A legismertebb tar játékos a világon, a tradícionális mugham zene nemzetközi nagykövete. A Djabe 2007-es bakui vendégszereplésének alkalmával kérte fel Malikot közös zenélésre. Ezt követően játszott a zenekar Take on című CD-jén, és részt vett annak magyarországi bemutató turnéján.
Dresch Mihály (tenor és szoprán saxofon, furulya). Kovács Ferenc, a régi zenészbarát hívta el a Sipos András emlékkoncertre 2007 november 30-án. Az előadás sikerén felbuzdulva számos további hazai és külföldi fellépésre kísérte el a zenekart. Részt vett a Djabe zenekar Steve Hackettel közösen készített budapesti felvételein is.
Koós-Hutás Áron (trombita). Áron a 2008-as év felfedezettje. A Magyar Rádió trombitaversenyének megnyerésével hívta fel magára a figyelmet. A Djabe zenekarral 2009 óta dolgozik, elsősorban Kovács Ferencet helyettesíti, ha a trombitás más irányú kötelezettsége miatt nem tudja vállalni a Djabe koncertet. Az együttműködés azonban nem merül ki ennyiben, mert már többször játszott úgy az együttessel, hogy Kovács Feri mellett szerepelt. Sokoldalú zenész, játéka kiforrott és élvezetes.
Tóth Viktor (alt szaxofon) 2004 és 2005 között a Djabe tagjaként koncertezett a zenekarral Európában és az USA-ban. Egy közös koncertfelvételük megtalálható az Életképek című album DVD változatán.
Muck Ferenc (szoprán és tenor szaxofon) 1997 és 2000 között volt a zenekar tagja. Játéka meghatározta a Djabe első 4 albumának hangzásvilágát. Coffee break című kompozíciója révén pedig a Djabe a slágereket sugárzó rádió és TV műsorokba is bekerült.
Said Tichiti (ének, gembri, ütőhangszerek) marókkói származású ütőhangszeres, aki saját népi zenei gyökereiből táplálkozik. Az Update című albumon szerepelt először, majd 2002-től több alkalommal koncertezett a Djabéval itthon és külföldön egyaránt. Hallható az Unplugged at the New Orleans (2003) és a Sipi emlékkoncert (2009) című koncertalbumokon is.
Bakó Gábor (táncos, koreográfus) az 1998-as és 1999-es Djabe turnék táncprodukcióinak koreográfusa és vezető táncosa volt.
A koncertre a Fesztivál Színházban kerül sor, Május 17-én, hétfőn, este 19.30-tól.
Ezúton tájékoztatjuk kedves koncertlátogatóinkat, hogy az izlandi vulkánkitörés okán európa nagyrésze felett érvényben lévő légtérzár miatt, Steve Hackett április 18-i koncertje után Portugáliában rekedt, így nem tudott csatlakozni a Djabe jubileumi turnéjához. A helyi szervezők döntése alapján az április 20-i kecskeméti, az április 21-i debreceni és az április 22-i szombathelyi koncert nem kerül megrendezésre.
Az áprilisi törlések semmilyen formában sem érintik a májusi Müpában rendezendő ünnepi koncertet.
A jegyek visszaváltását illetően kérjük keressék fel az irodát, ahol azt vásárolták:
Kecskeméten a jegyeket április 30-ig váltja vissza a Kecskeméti Kulturális Központ jegypénztára. Kecskemét, Deák Ferenc tér 1.
Debrecen: A vásárlás helyszínén válthatók vissza a jegyek.
Szombathelyen a jegyek az Agora jegyirodában, Szombathely, Fő tér 10. alatt válthatók vissza április 30-ig.
Mindenkitől elnézést kérünk, és imádkozunk, hogy a vulkán fejezze be a működését!
Születésnapi turné Steve Hackettel!
Április 20 Kecskemét, 21 Debrecen és 22 Szombathely
A Djabe idén ünnepli 15 éves születésnapját. Ebből az alkalomból országos jubileumi turnéra indul. A koncertek vendége lesz Steve Hackett, a Genesis egykori gitárosa.
A Djabe és Hackett együttműködése nem újkeletű, hiszen 2003 óta dolgoznak együtt. Steve közreműködője volt a „Táncolnak a kazlak” című lemeznek, melyet 2004-ben közös londoni fellépés követett. Az együttműködés 2007-ben mélyült el a zenészek között. Steve segített megtölteni a Petőfi Csarnokot az elhunyt Sipos András emlékére rendezett jótékonysági koncerten. Az előadás annyira inspirálta a Djabe zenekar tagjait és Stevet is, hogy elhatározták, együtt maradnak, és közösen vállalnak majd fellépéseket. Azóta jónéhány emlékezetes koncertet adtak Lettországban, Romániában, Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában, Bosznia Herczegovinában és Malajziában. A romániai Garanában 13000 ember tombolt az előadás alkalmával.
A Djabe jazz/world fusion stílusa és Steve rock gyökerei jól kiegészítik egymást a koncerteken. A Genesis gitárosa szívesen kapcsolódik be a Djabe számok előadásába, szólóival új színt visz a jól ismert Djabe hangzásba. Barabás Tamásék pedig szívesen játsszák Steve szerzeményeit, és a Genesis klasszikusokat is. A műsor változatosan felépített, ahol jól megfér egymás mellett az „In that Quiet Earth” és a „Firth of Fifth” a Genesistől, vagy a „Clouds Dance”, az „Erdő,erdő”, vagy akár a „Fátyol mögött” a Djabétól. Mindegyik megtartja a saját karakterét, de a közreműködő zenészektől új szintézisben szólal meg. A világon bármerre megy a Djabe special guest Steve Hackett produkció, a közönség mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadja. Steve egyénisége, legendás gitárjátéka és a Djabe minősége garancia erre.
A közös zenei elképzeléseket az is mutatja, hogy a Djabe szinte sajátjaként játsza Steve „The Steppes” című kompozícióját. Az angol gitáros pedig elkérte saját lemezére a „Distant Dance” című Djabe számot, melyet Budapesten a zenekarral rögzített. Az együttműködés tehát nem csak a koncertekre korlátozódik, hiszen az eddig említettek példákon felül a Djabe tagjai közreműködtek Steve új, „Out of the tunnel’s mouth” című lemezén, ő pedig már feljátszott jónéhány gitársávot a Djabe következő stúdió albumára.
A kecskeméti, a debreceni és szombathelyi koncertek után májusban a Müpá-ban rendezendő 15 éves ünnepi Djabe koncerthez is csatlakozni fog Steve Hackett.
10 éves jubileumi kiadás dupla DVD-n
A tőle megszokott profizmussal készítette el jubileumi dupla-DVD-jét a tizenöt éves Djabe. A két korngból az egyiken egy háromórás koncertfilmet láthatunk a tavaly májusi MüPa-beli műsorukról. Steve Hackettel, Ben Castle-el, Malik Mansurovval, Koós-Hutás Áronnal, Dresch Mihállyal, Muck Ferenccel, Said Taichitivel és Tóth Viktorral. Már ez az exkluzív névsor is jelzi, hogy nem mindennapi esemény volt a jubileumi koncert, amelynek világítása, háttérvetítése, vágása, szerkesztése szintén minőségi munkáról vall. A másik lemezen interjúkat láthatunk, amelyen a Djabe tagjai és vendégzenészek vallanak az első 15 év emlékeiről, nevezetes koncertjeiről, és a jubileumi eseményről, valamint ez a korong számos eddig kiadatlan zenei felvételt tár a közönség elé extraként. Minden csak hasznos kiegészítés, hiszen maga a koncert szavak nélkül is tökéletesen összefoglalja a Djabe első másfél évtizedét. 
A Djabe júliusban ismét Steve Hackett-tel turnézik. A koncertek Magyarországot és Szlovákiát érintik.
A duplaalbum az együttes múlt évi, Oroszországtól Bulgáriáig vezető kelet-európai turnéjának koncertfelvételeiből áll. A Djabe meghívta erre a turnéra vendégszólistának a Genesis rockegyüttes egykori kulcsemberét, Steve Hackett amgol gitárost, aki az albumhoz saját útinaplót is írt. (Ebből még azt is megtudhattam, hogy a tragikus véget ért színész-énekesnek, Vlagyimir Viszockijnak, Kalinyingrádban szobra van!) Hackett négy, részben saját kompoziciót - köztük két Genesis-számot - hozott magával, hozományként. Közülük kiemelkedik az „In That Quiet Earth”, amit Hackett játéka külön is hitelesített. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Djabe kitűnő tagjainak erre a „hitelesítés”-re szüksége volt, de a darabhoz társszerzőként is kapcsolódó vendég közreműködése ezt a pluszt kétségtelenül magával hozta. A Djabe tagjai egyébként olyan sokoldalú muzsikusok, annyiféle stílust tudnak megszólaltatni (és egymással vegyíteni), hogy e tekintetben Hackett van inkább hátrányban velük szemben, ő sokkal egysíkúbb. Jazzisták vagyunk, mondjuk ki nyugodtan; ebben az idiómában például Hackett nem tudna – igaz, nem is akarna – lépést tartani a Djabe tagjaival! De hát ilyenről persze szó sem lehetett, mert a vendég saját stílusát játszotta, a zenekar pedig mindvégig szerves egységben volt vele. Ők ezt is tudták, a kémia stimmelt. Nekem igazán a Djabe saját számai tetszettek, ezek közül is az „Erdő, Erdő” és a „Doromb”. Nem titkolt jazz-irányultságom miatt is elsőszámú kedvencem ezutóbbi szám, a be-bop ízű, nyaktörően gyors témával, amit a basszusgitár unisono (!) együtt játszik. Nyilvánvaló, hogy Barabás Tamás extraklasszis a basszusgitáron, amit ezzel a nyitó darabbal méltóan demonstrált is. Kovács Zoltán nagyszerű a billentyűs hangszereken, technikája magas színvonalú, jazzes frazírozása jólesően csiklandozta fülemet. Érzem, kezdek kissé egyhangúvá válni: a többiekről is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. A zenekar másik Kovácsa, Kovács Ferenc, aki trombitán és hegedűn játszik és szólót énekel. Róla volt szerencsém már 1996-ban is szólni, jogelődünkben a MaJazz-ben, a Dresch kvartett „Túl a vízen” című albumáról írt kritikámban. Ezt tulajdonképpen változtatás nélkül megismételhetem: „egyszerűen nem lehet feledni Kovács produkcióját a hegedűn és a trombitán, nem is tudtam eldönteni, melyik szólamot játszotta jobban. Talán a hegedűt, ízlésem szerint, persze ezzel lehet vitatkozni.” Véleményem változatlan. Égerházi Attilának úgy gitárjátékát, mint kompozícióit nagyra tartom, meghatározó alakja (Konkrétan az együttes vezetője! – a szerk.) a Djabe-nek. Banai Szilárd az együttes fundamentuma a doboknál, aki a fentebb említettekkel azonos, magas színvonalon muzsikált, mint ahogy Koós-Hutás Áron (A 2008-as Tomsits Rudolf Jazz trombita Tehetségkutató I. helyezettje. Mivel Égerházi Attilát már a verseny előtt rábeszéltem, hogy saját lemeztársasága, a Gramy Records jelentesse meg a győztes CD-jét, így Attila ott a versenyen fedezte fel és azóta is foglalkoztatja Áront! – a szerk.) is a trombitán. Steve Hackett-ről egyébként eszembe jutott egy másik Hackett: Bobby, akinek trombitáját Armstrong sírjába temették el. Két Hackett, két világ.
A közeljövőben megjelenő Djabe kiadványok közül időrendben az első egy dupla CD, melyet a zenekar 2010 nyarán rögzített Steve Hackettel közös turnéján. Az augusztusi koncertsorozat időrendben érintette Oroszországot, Magyarországot, Bulgáriát és Szerbiát. 
Közreműködik:
